Se vele, se nélküle

#3

2010. márc. 10. 20:36 - írta JuLiLike

 

- Úristen! - mondtam ledermedten

- Mi a baj Sophie? - kérdezte a nő.

- Téged Abbey-nek hívnak, igaz? - kérdeztem a nagyobbiktól.

- Igen... De honnan tudod? - kérdezte.

- Ne mondd már, minden újság rólad ír! "Abbey Meyerbeer a csodálatos hangú énekes..." - mondtam.

- Igen... megpróbálkoztam a Britain got talenttel. Csak sajnos kiestem az elődöntőben - mondta.

- Na akkor hajrá! Belekezdünk nagyon az éneklésbe! És nem tágítok! - mondtam szigorúan, legalábbis az akart lenni, de végül mindketten kacagni kezdtünk.

- Na jó... a kicsi neve Brigitte, az én nevem Marie, a férjem meg Ben - mondta Marie.

- Örülök.

- Na mehetünk is... a koncsink 7 személyes. Szóval bárki belefér. Előre szeretném megtudni hogy hogyan lesznek az órák.

- Ez csakis a gyermekek és az én órarendemtől függ. Holnap meglátjuk. De holnap megbeszéljük ezeket. Most elég fáradt vagyok, ha nem baj.

- Jó, persze, akkor hazamegyünk, ott megmutatjuk a szobát, és lehet is aludni.

- Jó, köszönöm.

Az uton a kicsi Brigittevel beszélgettem. Holnap első nap egyetem. Várom már.

Reggel:

Felébredtem, minden oké, gyerekek is minden oké. Abbey 15 éves, Brigitte meg 12. Jó ízlésük van az első napra... nekem is mondjuk. (Rakok képet)

Ahogy betértem a kapun, beleütköztem valakibe. Rasztahajú volt, magasabb nálam.

- Ohh, bocsánat, nem figyeltem - mondtam miközben felszedtem a cuccaimat a földről.

- Nem, én bocsánat. Új vagy? - kérdezte.

- Igen. A nevem Sophie, Amerikai vagyok.

- Én meg Tom. De biztos hallottál rólam.

- Nem hiszem...

- Mii?! Na Wow... olyan se volt még, hogy ne ismerjenek - mondta meglepődve.

- Miért? Mi vagy te, valami szupersztár? - mondtam gúnyosan.

- Olyasmi... eltaláltad.

- Csak nem... Tom Kaulitz... a TH-ból? - mondtam dadgova.

- Na és most kezdődik a körülrajongás... - mondta fintorogva.

- Neeem... inkább a kritikák...

- Mi?!

- Áh, semmi. Megyek.

- Egyáltalánm tudod, hogy hová kell menned? Melyik osztályba jársz?

- A papír szerint a 123. terembe lesznek az óráim.

- Akkor... osztálytársak leszünk.

- Na ja...

- De most komolyan, nem kérsz semmilyen aláírást? Se semmi? Még annyit se mondasz, hogy jó a banda?

- Hazudnék...

Majd elmentem. Ő meg csak bámult. Na ez a gyerek nem tetszik. Annyit gondolkodtam, hogy nekimentem egy másiknak.

- Ohh, bocsi, gondolkodtam...

- A bátyámon - mondta

- Te Bill Kaulitz vagy, ugye? - kérdeztem

- Jah... és nem tetszik hogy kritizálsz!

- Én tudok énekelni! Amúgy meg, Sophie vagyok, nem szeretnék összveszni az első napon, bocsi. De majd máskorra hagyhatjuk - mondtam, amdj elmentem. Ő is csak bámult.

*Bill és Tom*

- Ez a csaj nem semmi... - mondta Bill

- Ja... iszonyú jól néz ki! - mondta Tom

- Ne légy már ilyen! Ez komolyan most az egyszer úgy érzem normális... egy lány nem rajong körül minket és az ő. Tudom, hogy most haradugnom kéne, de most valahogy jól érzem magam. Nagyon.

*Vissza Sophie-hoz*

Láttam, hogy Tom jön felém, és mögötte Bill. Mit akarhatnak?